Bákó városa római katolikus templomaira vonatkozó

adataim kronológiája

1304: A moldvai vajda neje, az erdélyi vajda lánya kolostort alapított Bákóban a minorita barátok számára. (DOMOKOS 1987. 446.)

1380: Tekintélyes parókia állott. (VESZELY-IMETS-FÜLÖP 1870. 49.)

1400: Az 1370-ben alapított szereti püspökség ekkor hozatott át Bákóba, miután a moldvai kunok nagy része Nagy Lajos magyar király buzgólkodása folytán keresztény hitre tért. (VESZELY-IMETS-FÜLÖP 1870. 49.)

1408:   Mivel a legnagyobb magyar falucsoport központjában helyezkedik el, IX. Bonifác pápa Szeretről ide helyezte a püspökséget. (RACOVIȚA 1895. 103.)

1599: Bákóban 216 katolikus család, 1692 lélek. Két katolikus templom, Szűz Mária és Szent Miklós tiszteletére szentelve. Quirini ezer hívő előtt mutat be szentmisét és elrendeli a magyarul történő prédikálást. (DOMOKOS 1987. 41-42.)

1603:  Quirini, Bernardino argyesi majd bákói püspök romjaiból újjáépíti a Szűz Mária templomot és a lerombolt argyesi helyett püspöki székesegyházzá tette, de a lengyel Lubieniecki püspök elperelte a templomot. (BENDA 2003. 136.)

1603: At obszerváns ferenceseknek kolostoruk van, Mária és Szt. Miklós nevére szentelt templomokkal. (DOMOKOS 1941- 76.)

1623:   Bákó városában a ferences rend birtokában van egy Szent Ferencnek ajánlott templom, itt székel a püspök 6 ferences szerzetessel. Környékén kb. száz magyar ház. (DOMOKOS 1987. 289.)

1646:   Bandinus: Két templom: Nagyboldogasszonyé a minoritáké, régen tágas és szép épület volt, most szánalomra méltó romhalmaz; a másik a plébániatemplom Szt. Miklós tiszteletére szentelve fából, [az akkori város] déli részén, a végromlás szélén áll. (DOMOKOS 1941. 454.)

1650: Bákói katolikus hívek levele a szent kongregációnak, panaszolják, hogy nincs lelkipásztoruk. A városban lévő kolostor barátai látván püspökeik botrányos viselkedését, eltávoztak. Nem akartak többé más országból való püspököt, mert azok ragadozó farkasként jönnek ide. Félő, hogy a kolostort a szakadárok (ortodoxok) kaparintják kezükbe. Most két napot kell menniük Erdélybe, hogy misét hallgathassanak. (BENDA 2003. 462.)

1670:   A bákói Szűz Mária tiszteletére szentelt templomot a Losonczi Margit, István vajda felesége által építtetett kolostorral együtt a csíksomlyói ferencesekre ruházta. Helyrehozatalára gyűjtést indítottak Erdélyben, Havasalföldön, Moldvában, Lengyelországban és Magyarországon. A Szentszék azonban nem járult hozzá a templom átadásához. (BENDA 2003. 609.)

1675:   Miron Costin krónikaíró Moldva katolikus templomainak központjakét említi. (HASDEU 1976. 3. 69.)

1676:   A katolikus püspökség templomát a Beszterce alámosta és beomlott, ezért a püspökséget Lengyelországba költöztették. (RACOVIȚA 1895. 103.)

1600-as évek vége: Bákó kihalt, az állandó török háborúk miatt, a katolikus lakosság Erdélybe és Lengyelországba menekült, továbbá a közeli erdőkbe bujdosott, ahol megalapította Kalugerfalvát. (BOROS 1927. 62-69.)

1728:   Új templomot építettek, ami 1835-ig megrongálódott

1839:   Jelenlegi (1940) templomát 1839-ben kezdte építeni Petru Ardeini plébános. 1845-ben lett kész, 1844. novemberében szentelték fel, ekkor vált le Lujzikalagor plébániájáról. (DOMOKOS 1987. 85.)

1845:   A bákói templomban „minden második vasárnap oláhul tartatik az isteni tisztelet felső parancsnál fogva.” Petrás Incze Jánost idézi (DOMOKOS 1979. 1433.)

1868:   Bákó népessége több mint 15 ezer: oláh, görög, lengyel, német, olasz, magyar, de a legtöbb zsidó. 5-6 ezer katolikus lakója közül legalább a kétharmada magyar, mesteremberek és napszámosok, kik – kevés kivétellel – Erdélyből származtak oda.  Papja Hussek János, magyarhoni származású, beszéli az olasz, német, szláv nyelvet, vagyis mindazokat, amiket vegyes ajkú plébániában szükséges.  (KOVÁCS 1870. 15.)

1875:   A bákói templomban használt nyelv: magyar, román német.14 filiával 2654 lélek (DOMOKOS 1941. 88.)

1979:   Jáki Sándor Teodóz írja a bákói Szent Miklós templomról, hogy az oltár fölött Szent Miklós szobra magasodik, jobb felől pedig Árpádházi Szent Erzsébet a rózsákkal, bal felől Jézus Szíve szobor látható. Szent Erzsébetet az atya látogatásakor a templom diákja Máriának hazudta, a másikról pedig nem értette Teodóz atya, hogyan lehet Jézus szobra lentebb, mint Szent Miklósé. Később, 1980-ban egy paptársával észrevették, hogy Jézus Szíve-szobornak kettős talpazata van, az egyik a szoboré a máik az oltáré. Az a szobor tehát egy másik szobor helyére került, talán egy másik magyar szent (Szent István? Szent László?) lehetett az eredeti. Akkor még a Jézus Szíve szobor eredeti helye is látható volt: egy fülke, s fölötte a szív forma. (JÁKI 2002. 69–72.)  

2005:  A városban 6639 család, 22190 lélek katolikus. (ALMANACHUL STATISTIC 2005.) Recensământul populației. Anexă. 8.)

Három plébániatemplom: Szent Miklós 1850-ben épült, 1992-ben renoválták; Szent Kereszt templom és Boldog Oláh Jeromos temploma, ezek 1991-ben épültek. (ALNANAHUL PRESA BUNA 2005.)

Források

ALMANAHUL  2005. ALMANAHUL Presa Bună 2005. 317.

ALMANACHUL STATISTIC 2005. Recensământul populației. 2005. Anexă. 8.

BENDA Kálmán (szerk.): Moldvai csángó-magyar okmánytár. Teleki László Alapítvány. Budapest 2003.            

BOROS Fortunát: Berkus János moldvai följegyzései a XVII. század végén. Erdélyi Irodalmi Szemle. 1927. 1. sz. 62–69.

DOMOKOS Pál Péter: Moldvai magyarság. Szerzői K. Kolozsvár [1941]

DOMOKOS Pál Péter: Moldvai magyarság. Magvető Kiadó. Budapest 1987.

DOMOKOS Pál Péter: „…édes Hazámnak akartam szolgálni…” Szent István Társulat. Budapest 1979.

HAȘDEU, B. P.: Etymologicum Magnum Romaniae. Dicționarul limbei istorice şi poporane a românilor pagini alese. Tom III. Ediție ȋngrijată de Andrei Rosu, studiu introductív de Paul Cornea. Bibliotheca pentru toți. Ed. Minerva. Bucureşti 1970.

JÁKI Sándor Teodóz: Csángókról, igaz tudósítások. ValóVilág Alapítvány. Budapest 2002.

KOVÁCS-VESZELY-IMETS utazása Moldva-Oláhhonban 1868. Marosvásárhely 1870.

RACOVIȚA, Ortensia: Dicționarul geografic al judetul Bacău. I. V. Socecu. Bucureşti 1895.

VESZELY-IMETS-KOVÁCS utazása Moldva-Oláhhonban 1868. Marosvásárhely 1870.