Csángómagyar Cselekvési
Terv és a Csángók szervezése - 2000
A csángómagyar cselekvési
terv kidolgozásáért létrehívott találkozó résztvevoi 2000. november 3-5.
között tartották ülésüket a klézsei csángómagyar közösségi házban. A
munkacsoport tagjai:
Bartha András - MCSMSZ elnöke
Róka Szilvia - MCSMSZ alelnöke
Nistor Ilona - MCSMSZ kulturális felelose
Nistor Mihály - MCSMSZ tag - Pusztina
Ghiurca Valentin - MCSMSZ tag - Külsorekecsin
Szarka Mária - MCSMSZ tag - Külsorekecsin
Bilibók Jeno - MCSMSZ sajtóreferens
Farkas János - Via Spei elnöke
Pál Krisztián - Via Spei alelnöke
Duma András - Szeret-Klézse Alapítvány elnöke
Hegyeli Attila - Szeret-Klézse Alapítvány kuratóriumi tagja, tanár
Bogdán Melinda - Klézse, magyartanárno
Kotis Mihály - Szeret-Klézse Alapítvány kuratóriumi tagja
Borbáth Erzsébet - Domokos Pál Péter Alapítvány alelnöke
Deáky András - gyimesbükki ny. iskolaigazgató
Gergely István - csíksomlyói plébános
Berszán Lajos - Árpádházi Szent Erzsébet Líceum igazgatója
Szilágyi Zsolt - parlamenti képviselo, RMDSZ
Sántha Attila - író, szerkeszto
Dáné Tibor Kálmán - EMKE titkár, RMDSZ küldött - Kolozsvár
Ferenczes István - Székelyföld és a Moldvai Magyarság foszerkesztoje,
Domokos Pál Péter Alapítvány tiszteletbeli elnöke, költo
Pozsony Ferenc - kolozsvári egyetemi tanár, néprajzkutató, szakérto
Tánczos Vilmos - kolozsvári egyetemi tanár, néprajzkutató, szakérto
A munkacsoport munkálatai során kidolgozott egy konkrét cselekvési tervet,
amelyhez magunk is, illetve támogatóink is igazodhatnak. Elsodleges
alapelvként fogadtuk el azt, hogy a csángó kérdés megoldása kizárólag
Moldvában lehetséges, tehát intézményeink tevékenységét is itt kell
lebonyolítanunk. Ugyanakkor kijelentjük, hogy magunkat a magyar nemzet
részének tekintjük, számítunk a Kárpát-medence magyarságának segítségére.
Tisztelettel kérjük támogatóinkat, hogy ebben a munkában támogassanak,
illetve döntéseiknél vegyék figyelembe az alább leírt cselekvési tervet.
A munkacsoport a következo témák mentén dolgozta ki cselekvési tervét,
mely témák egy egységes koncepció részét képezik:
I. Civil szervezeteink muködése
II. Információs hálózat kiépítése
III. Oktatás
IV. Rendezvények
V. Gazdaság
VI. Egyház
VII. Kitelepedés/-ítés
I. Civil
szervezeteink működése
Jelenleg aktívan a következo három civil szervezet működik Moldvában:
Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (továbbiakban MCSMSZ)
Az MCSMSZ-t tíz évvel ezelott hozták létre Sepsiszentgyörgyön. Jelenleg
több mint 200 tagja van a különbözo moldvai csángó falvakban. Pusztinán és
Klézsén a Szervezetnek van önálló fiókszervezete is. Tagjaink a következo
falvakból vannak: Trunk, Lujzikalagor, Forrófalva, Gyoszén, Frumósza,
Nagypatak, Lészped, Magyarfalu, Szabófalva, Külsorekecsin, Szerbek,
Somoska, Csík, Bogdánfalva, Újfalu. Tagságunk bovítése elkerülhetetlen,
megfelelo infrastruktúra és személyzet megléte esetén ez meg fog történni.
Az MCSMSZ-nek ernyoszervezetként kell koordinálnia a többi moldvai magyar
civil szervezet muködését és kapcsolatát. Kérjük, hogy megkérdezése nélkül
senki ne döntsön a moldvai magyarság lényegi ügyeit érinto kérdésekben.
Via Spei Csángó Ifjúsági Szervezet (továbbiakban Via Spei)
A moldvai csángómagyarok fiataljainak összefogásával (jelenleg több mint
150 tagja van) 1999-ben alakult. A Szervezet biztosítja a közösségük
iránti felelosségérzet fejlesztését fiatal tagjainak.
A Szervezet a jövo záloga, tagjai azok a fiatalok, akik vállalják
magyarságukat, és utánpótlást biztosítanak az MCSMSZ számára. Központjuk
Bákóban muködik, önálló fiókszervezeteik muködnek: Klézsén, Forrófalván,
Pusztinán és Újfaluban.
Szeret-Klézse Alapítvány
Az Alapítvány 1999-ben jött létre Klézsén. Jelenleg egy közösségi házat
muködtet, illetve két szaktanár megkezdte ebben a házban a magyar nyelvi
oktatást.
A Szeret-Klézse Alapítvány tevékenységét és az általa kialakított
közösségi házat (teleházat) példa- és modellértékunek tartjuk. Folyamatos
muködésével mintát szolgáltat más csángó közösségek részére is,
hozzájárulhat egy többfunkciós (oktatási, muvelodési és gazdasági célokat
követo) teleház-hálózat létrehozásához a moldvai csángó falvakban.
Folyamatban van egy az Alapítvány tulajdonában levo vállalkozás
bejegyzése. (Ennek leírását l. a gazdasági fejezetben).
Mindhárom civil szervezet eddigi tevékenysége során bizonyította
létjogosultságát (a csángó ügy tematizálása és monitorizálása a román és
nemzetközi közvélemény elott, kapcsolattartás az anyaországi és nemzetközi
szervezetekkel, oktatási eredmények, helyi szervezetek fokozatos
megerosödése, rendezvények szervezése stb.).
Megegyeztünk abban, hogy a fenti civil szervezetek muködési feltételeit
biztosítanunk kell, e nélkül elképzelhetetlen bármilyen cselekvési terv
megvalósítása. A szervezetek jelenlegi vezetosége (elso ízben vezeti a
Szövetséget egy felkészült, fiatal csángómagyar értelmiségi gárda)
garancia arra, hogy a megfelelo erosítés esetén képesek legyenek a
cselekvési terv kivitelezésére, a támogatók, tagság bizalmának
elnyerésére. Az elmúlt tíz évben szakmailag megfeleloen kiképzett és
hazatért csángó fiatal értelmiségiek máris bekapcsolódtak a szervezeti
munkába, de támogatás nélkül nincs lehetoségük önmegvalósításukhoz és
közösségük képviseléséhez. A mindenkori román hatalmi szervek felé azt a
határozott elvárást támasztjuk, hogy bennünket magyar kisebbségnek
tekintsenek, illetve kisebbségi jogainkat biztosítsák. Az RMDSZ-t pedig
felhatalmazzuk, hogy nevünkben ezeket a jogokat képviselje a román
politikai életben. Felkérjük, az RMDSZ Ügyvezeto Elnökségét arra, hogy a
legitim csángómagyar szervezetek javaslata alapján nevezzen ki egy, a
csángó ügyek koordinálásával megbízott személyt. Kérjük ugyanakkor arra
is, hogy a csángókat érinto kérdésekben ne döntsenek a legitim moldvai
érdekképviseleti szervezetek megkérdezése nélkül. Más politikai pártokkal
való együttmuködés feltételének tartjuk részünkrol a csángó kérdés
konstruktív megoldásának támogatását. Felkérjük politikusainkat, hogy csak
olyan pártokkal muködjenek együtt, akik felhagynak az eddigi asszimilációs
politikával. A megfogalmazott alapelv alapján a csángómagyarok nem
tekinthetoek külön nemzetként. Ilyen értelemben az RMDSZ-t
érdekképviseleti pártunknak tekintjük.
Felkérjük az EMKE Országos Elnökségét, hogy támogassa szervezeteink
kapcsolatépítését a hazai magyar szakmai civil szervezetekkel, az erdélyi
szórványban muködo közmuvelodési szervezetekkel, valamint a munkánkat
segíteni tudó határon túli intézményekkel.
Kérjük a mindenkori magyar kormány segítségét jelen cselekvési terv
megvalósításához. Javasoljuk, hogy a kormány intézményeiben dolgozó
csángó-referensek, tanácsadók kiválasztásakor konzultáljanak a moldvai
magyar szervezetek vezetoségével is.
A fenti szervezetek minimális muködéséhez nélkülözhetetlen:
MCSMSZ: - megfelelo székház és infrastruktúra
biztosítása Bákóban; - éves muködési költségek biztosítása
(irodafenntartás); alkalmazott személyzet tekintetében a következokre van
feltétlen szükség: elnök, ügyvezeto alelnök, könyvelo, titkár,
sajtóreferens, jogtanácsos. A felsoroltak közül háromnak állandó
munkatársként kell dolgoznia, másik hárommal pedig megbízásos szerzodés
alapján (könyvelo és jogtanácsos dolgozhat a két szervezetnek
párhuzamosan); az MCSMSZ nyilvántartásainak rendbetétele kell
bekövetkezzen egy megfelelo adminisztratív hálózat kiépítésével
párhuzamosan.
Via Spei: - megfelelo székház és infrastruktúra
biztosítása Bákóban (összevontan az MCSMSZ székházzal); éves muködési
költségek biztosítása (irodafenntartás); alkalmazott személyzet
tekintetében a következokre van feltétlen szükség: elnök, ügyvezeto
alelnök, könyvelo, titkár, jogtanácsos. A felsoroltak közül egynek állandó
munkatársként kell dolgoznia, másik kettonek pedig megbízásos szerzodés
alapján (könyvelo és jogtanácsos dolgozhat a két szervezetnek
párhuzamosan);
Szeret-Klézse Alapítvány: a Klézsén kialakított közösségi ház
(teleház) muködésének biztosítása, az építkezések befejezése (az oktatási
személyzeten kívül legalább két személy alkalmazása: éjjelior,
adminisztrátor); megfelelo infrastruktúra biztosítása; az elkezdett
tevékenységek, szolgáltatások anyagi fedezetének biztosítása.
II.
Információs hálózat kiépítése
Jelenleg nem létezik információs hálózat a moldvai csángó falvakban, amely
lehetové tenné híreink közvetítését, tevékenységeink népszerusítését,
tagjaink, az általunk képviselt közösségek tájékoztatását. A hiányosság
pótlását a következo lehetoségekben látjuk:
II. 1. Rádió létrehozása: meg kell találnunk azt a technikai, jogi, anyagi
lehetoséget, amely biztosítja minden moldvai csángó faluban az általunk
készített rádió-musorokat. (átfogó tervet dolgoz ki az MCSMSZ számára
2001. jan. 1-ig Bilibók Jeno)
II. 2. Felkérjük a Duna Televíziót, a Magyar Televíziót, illetve az RTV
magyar nyelvu adásának szerkesztoségét, hogy rendszeresen kövessék a
moldvai csángó közösségeket érinto események alakulását, errol hírt
adjanak. Felajánljuk az MCSMSZ sajtószolgálatának segítségét munkájukban.
II. 3. Írott sajtó tekintetében: jelenleg három moldvai magyarsággal
foglakozó (róluk, illetve nekik szóló) lap van: Moldvai Magyarság
(Csíkszereda), Mi Magunkról (Klézse), Via Spei Press (ifjúsági közlöny,
Bákó). Ennek ellenére nem sikerült biztosítani a moldvai csángómagyarság
magyar információs ellátását. A terjesztés megkönnyítése céljából az
MCSMSZ egy katasztert hoz létre, adatai alapján kiépíti a megfelelo helyi
terjesztoket.
Meg kell alkotnunk egyrészt az MCSMSZ sajtószolgálatát (Bilibók Jeno),
amely begyujti a friss információkat és ezeket kezeli. Kiadunk egy Csángó
Értesítot, melyet a tagoknak rendszeresen kiküldünk. A Moldvai Magyarság
folyóirat jelleget kap, a Mi Magunkról marad klézsei helyi lap, míg a Via
Spei Press ifjúsági közlönyként muködik. Írott sajtóanyagot, amennyiben
moldvai falvakban is terjesztjük, kétnyelvure kell terveznünk.
II. 4. Létre kell hoznunk egy saját honlapot, de ugyanakkor az MCSMSZ
sajtószolgálata friss hírekkel jelentkezik különbözo internetes
Web-lapokon. Így a nemzetközi közvélemény elott is reprezentáljuk a
moldvai magyarság ügyét. A Web-lapokra fel kell kerülnie mindhárom
nyomtatásban megjeleno lapnak is. A honlap létrehozásához, folyamatos
frissítéséhez infrastruktúrára, illetve személyzetre van szükségünk.
II. 5. Teleházakat kell létrehoznunk megfelelo infrastruktúrával, hogy
hálózatként szolgálják az információk továbbítását.
III.
OKTATÁS
Az elmúlt tíz évben a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvu képzésének
egyetlen reális változata az volt, ha erdélyi vagy magyarországi
iskolákban tanultak. Voltak jó szándékú helyi kezdeményezések is, amelyek
moldvai csángó falvakban próbálták kielégíteni az ilyen irányú igényeket,
de hatékonyságuk a szakszerutlen képzés miatt minimális volt. Ezeket
helyettesítenünk kell a szakképzett pedagógusok által végzett oktatással.
Az erdélyi oktatási kísérletnek deklarált célja az volt, hogy egy
csángómagyar értelmiségi réteget felneveljen, azonban oktatáspolitikai
tervezés hiányában ez a képzési forma csak részben valósította meg a
módszereiben is átgondolt kituzött célt.
Az erdélyi és magyarországi iskolákban az anyanyelvi eloképzés és
megfelelo szelekció nélkül érkezo moldvai csángómagyar gyerekek számára az
oktatási nyelv, kulturális környezet hirtelen megváltozása óriási
nehézséget jelentett a beilleszkedésben és a versenyképes tudás
megszerzésében. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek
ilyen jellegu oktatása számos nehezen megoldható pszicho-pedagógiai
problémát támaszt. A csíkszeredai József Attila Általános iskolában a
pedagógusok megfelelo szakmai, erkölcsi és anyagi támogatás nélkül
1990-2000 között összesen 171 moldvai csángómagyar gyermeket tanítottak
meg magyar nyelven írni, olvasni, készítettek fel a szakmai,
szakközépiskolai vagy elméleti oktatásra. Ez az oktatási forma
hiányosságai ellenére lehetové tette azt, hogy a szakképzett csángó
fiatalok (megfelelo támogatással) most hozzájárulhassanak a kibocsátó
moldvai csángó közösségeik megerosítéséhez, érdekvédelmi szervezeteik
irányításához, az anyanyelvi oktatás elindításához szüloföldjükön. Ez az
oktatási forma nem tekintheto a moldvai csángó oktatás végleges
megoldásának.
Miután a csíkszeredai József Attila általános iskolában megszunt a moldvai
csángómagyar gyermekek oktatása, az ott szerzett elozetes tapasztalatok
teljes mellozésével indult be Gyimesfelsolokon 1999-ben a moldvaiak magyar
nyelvu képzése általános iskolai és középiskolai szinten. Úgy véljük, hogy
nincs szükség túldimenzionált moldvai csángómagyar oktatási központra sem
Gyimesfelsolokon sem máshol. Az oda már beiratkozott diákoknak biztosítani
kell a versenyképes tudás megszerzésének lehetoségét, oldani kell az
iskolaközpont zártságát, sajátos program keretén belül biztosítani kell
felzárkóztatásukat, szabad pályaválasztásukat és felkészítésüket a
továbbtanulásra.
Ellenjavallt, hogy magyar nyelvu eloképzés nélkül a moldvai csángómagyar
gyermekeket cikluszáró/végzos általános vagy középiskolai osztályokba
irányítsák. Javasoljuk, hogy Gyimesfelsolokon (olyan esetekben, amikor nem
részesültek szülofalujukban alternatív magyar nyelvi eloképzésben) elozze
meg az általános iskolai képzésüket anyanyelvi elokészíto traning. 12
évesnél kisebb korú gyerekeket nem szabad családjától elszakítani. Úgy
véljük, hogy az anyanyelvi oktatás bevezetésének vannak más reális esélyei
és módozatai a moldvai csángó falvakban. Ennek eddig két formája
körvonalazódott.
1. Az egyik lehetoség, hogy a szülok jogos kérelmét továbbra is
képviselve bevezessük a helyi román oktatási rendszerbe a magyar nyelv
tanítását. 2. A másik alternatíva lehet a magánoktatási forma.
Létre kell hoznunk a moldvai csángómagyar falvakban olyan közösségi
házakat (teleházakat), amelyek otthont adnak a moldvai csángómagyar
szervezetek irányítása alatt muködo kiegészíto oktatási formáknak. A
klézsei kezdeményezés pozitív tapasztalatai azt bizonyítják, hogy jogosult
egy ilyen oktatási hálózat létrehozása Moldvában. Határozott igény
van a klézseihez hasonló teleház létrehozására Pusztinán,
Külsorekecsinben, Forrófalván, Lészpeden, Somoskán, Magyarfaluban,
Gyoszénben, Lujzikalagorban. Ezen falvak némelyikében már képzett
pedagógusok élnek és létezik szüloi igény a magyar nyelv oktatására.
Elonyei:
tömegessé válik a magyar nyelv oktatása; megoldható a magyar nyelvi
eloképzés; a gyerekek szelekciója az erdélyi továbbtanulásra
ellenorizhetové válik; pszicho-pedagógiai szempontból elonyösebb
forma; erosíti szüloföldjükhöz való kötodésüket; minden kisgyerek számára
pótolhatatlan a családi környezet, ebben a helyi képzési formában nem
szakítjuk el oket családjuktól; csökkentené az óriási anyagi költségeket,
lehetové tenné a meglévo keretek célszerubb felhasználását.
(Pl. 70 gyerek székelyföldi magyar nyelvu alapképzésének költségeibol
Moldvában a közösségi házak rendszerében több mint ezer diákot tudunk
magyar nyelvi eloképzésben részesíteni, ugyanakkor az otthon tartózkodó
gyerekeknek nem kell fizetnünk szállási és étkezési költségeit.)
A helybeli magyar nyelvi eloképzés után a gyerekek saját képességeik,
érdeklodésük és felkészültségük függvényében szabadon megválaszthatják,
hogy hol és milyen nyelven folytatják tanulmányaikat. Ezekbe a közösségi
házakba biztosítanunk kell olyan értelmiségi fiatalok alkalmazását, akik
vállalják ezt az elokészíto oktatást (elsosorban a csángómagyar
származású, Erdélyben vagy Magyarországon végzett pedagógusokra
gondolunk), akik majd segítik a diákokat döntéseik meghozatalában.
Azoknak a tanulóknak, akik a helyi elokészíto után Erdélybe mennek
tanulni, biztosítanunk kell a tanulásukhoz szükséges anyagi és pedagógiai
feltételeket. Ebben kérjük a Domokos Pál Péter Alapítvány további
folyamatos segítségét, illetve felkérjük annak önzetlen támogatóit,
hogy biztosítsák rendszeres tevékenységét.
IV.
RENDEZVÉNYEK
A munkacsoport elhatározta, hogy Erdély különbözo helységeiben minden
évben azonos napon megszervezi a Csángó Nap címu rendezvénysorozatot.
Elsorendu célnak tekinti az erdélyi és a moldvai magyarság
együttmuködésének, segítségnyújtásának kialakítását.
A Moldvában szervezett rendezvények támogatásának elonyben részesítjük.
Szükségesnek tartjuk a rendezvények nyitottságát, a helyi polgármesterek,
egyházi személyek meghívását, évente egy-egy nyitott nap szervezését a
csángó falvakban. A résztvevok ezeken a rendezvényeken kapjanak pontos
információkat (szórólapokat, fénymásolatokat, tanácsokat).
Fontosnak tartjuk olyan tapasztalatcsere jellegu találkozók szervezését a
helyi polgármesterek és tanácsosok számára Erdélyben és Magyarországon,
amelyek elosegítik a tapasztalatok kicserélését, hozzájárulnak a moldvai
régió gazdasági, oktatási és muvelodési fejlesztéséhez.
A kialakuló közösségi házakban folyamatosan meg kell szerveznünk a
népfoiskolákat is, hiszen a felnottek oktatása is égeto feladat.
Szükségesnek tartjuk a csíksomlyói búcsún részt venni szándékozó moldvai
csángók kiutazásának megszervezését évente. Ezt a helyi szervezetek
összehangolt munkával szeretnék megvalósítani.
V.
GAZDASÁG
A munkacsoport tagjai a következo alapelvek, eszközök, illetve konkrét
javaslatok alapján szeretné a csángó gazdasági érdekképviseletet
felvállalni:
V. 1. ALAPELVEK, CÉLOK
- A moldvai csángómagyaroknak szüloföldjükön kell megélhetési, megmaradási
feltételeket biztosítani.
- Meg kell állítanunk az elszegényedést
- Pozitív motivációt kell kialakítanunk a magyarságtudat megorzéséhez
- Disszimiláció támogatása (a már asszimilálódottak visszatérése a magyar
nemzethez)
- Piacképes szakember-ellátottságot kell biztosítani
- Elo kell segíteni a társadalmi presztízs kialakulását a csángómagyarok
körében
- Támogatnunk kell a helyi közösségeket a másság elfogadásában, a
tolerancia erosítésében
V. 2. ESZKÖZÖK
- Kisvállalkozások és családi vállalkozások beindítása és erosítése
- A civil szervezetek gazdasági hátterét biztosító vállalkozások
létrehozása és megerosítése
- a csángóföldön kívüli toke idetelepítésének elosegítése
- gazdasági alapokra helyezett együttmuködés kezdeményezése a helyi
polgármesteri hivatalokkal/tanácsokkal/civil szervezetekkel
- helyi igényeket kielégíto szolgáltatások biztosítása
- gazdasági tanácsadás megszervezése, gazdakörök muködtetése, gazdasági
pályázatok szakmai háttrének biztosítása
- csámgómagyar szakemberek képzése, szakértok továbbképzése
V. 3. KONKRÉT ELKÉPZELÉSEK
KLÉZSE:
A Szeret-Klézse Alapítvány mellett muködo KFT által kezdeményezett
tevékenységek: asztalos muhely, pékség, mezogazdasági géppark
létrehozásának, helyi népmuvészeti termékek eloállításának és
forgalmazásának támogatása; munkaero-közvetítés; faluturizmus kiépítése;
utas szállítás, illetve postaszolgálat.
Feleloséget vállalnak a konkrét tervek kidolgozásáért: HEGYELI ATTILA,
DUMA ANDRAS, KOTIS MIHÁLY
Határido: 2000. dec. 1.
A helyi vállalkozók támogatásának megszervezése:
Vállalja: DUMA ANDRAS, KOTIS MIHÁLY, HEGYELI ATTILA
Határido: 2001. jan. 1
PUSZTINA:
Deszkavágó kisüzem létrehazása, asztalos muhely fejlesztése. Felelos:
BARTHA ANDRÁS
Határido: 2001. jan. 1
Pékség, malom, tejfeldolgozó, gyapjúfésülo létrehozása.
Felelos: NISTOR MIHAI
Határido: 2001. jan. 1
Utasszállító vállalkozás létrehozása (Pusztina -- Bakó, Pusztina -
Moinest, Pusztina - Budapest)
Felelos: BARTHA ANDRÁS, NISTOR MIHAI
GYIMESBÜKK:
Turisztikai bázis kiépítése és tovább fejlesztése.
Felelos: DEÁKY ANDRÁS
Határido: 2001. jan. 1.
TRUNK:
gombatenyészet létesítése
Felelos: RÓKA SZILVIA
Határido: 2001. jan. 1.
Fontos feladat további helyi gazdasági lehetoségek felmérése, kontakt
emberek keresése olyan vállalkozásokban is, mint pl. autószerelés,
kovácsmuhely, Internet kávézó, sertéstenyésztés, az autentikus népzene és
díszítomuvészet népszerusítése stb.
A felelosök vállalják, hogy a terveket írásban elkészítik, leadják, január
folyamán összesítik és megtárgyalják.
Mindezek kivitelezéséhez szakemberek segítségére van szükségünk.
VI.
EGYHÁZ
Nyíltságot várunk el saját egyházmegyéink vezetoi részérol az
együttmuködés reményével. Szándékunk továbbra is kérni püspökségünktol
(Iasi) az alternatív magyar nyelvu misét. Ennek elérése érdekében
aláírásgyujtést fogunk kezdeményezni.
Tekintettel arra, hogy a római katolikus egyháznak megtartó szerepe volt
és van a magyar nemzet fennmaradásában, felkérjük tisztelt magyar
püspökeinket arra, hogy határozottan emeljék fel szavukat a csángómagyarok
sorsának jobbítása érdekében.
VII.
KITELEPEDÉS/-ÍTÉS
Olyan átfogó tervet dolgoztunk ki, amelynek megvalósítása esetén,
reméljük, az elvándorlás csökken, illetve megszunik. Ehhez mielobbi
szükség van arra, hogy mind gazdaságilag, mind pedig az oktatás, a kultúra
területén fejlodés történjen.
A gazdasági fellendülés, a családi és kisvállalkozások támogatása a csángó
falvakban nagyon hozzájárulhat ahhoz, hogy az elvándorlás legfobb kiváltó
okának - az elszegényedés - hatását csökkenteni lehessen. Támogatnunk kell
anyagilag, erkölcsileg, politikailag azon hazatelepülo csángó fiatalokat,
akik vállalkozni szeretnének, vagy közösségük fejlesztését, megtartását
célzó intézményeket szeretnének építeni. Szorgalmazzuk, hogy azon
csángómagyar személyek vagy családok, akik az elvándorlás mellett
döntenek, olyan környezetbe kerüljenek, ahol identitásukat konfliktusok
nélkül meg tudják élni, és (az MCSMSZ programjaival összhangban)
megtarthatják, megerosíthetik magyar kultúrájukat, ezáltal erosítvén a
nemzetet, amelyhez tartoznak.
ALÁÍRÁSOK:
P.H.
MCSMSZ Via Spei Szeret-Klézse Alapítvány
Klézsén, 2000. november 5.
|